Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása

A szervezet megnevezése: Kónya Imola Melinda egyéni vállalkozó
A szervezet székhelye: 1164 Budapest, Bóbitás utca 56. Fsz. 6.
A szabályzat tartalmáért felelős személy: Kónya Imola Melinda
A szabályzat hatályba lépésének dátuma: 2018.07.01.
A szabályzat felülvizsgálatának dátuma: 2023.07.01.
Nyilvántartási száma: 20383086

Jelen szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében
történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít
meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során,
valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor.
Tekintettel arra, hogy adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség a
közhatalmi szervre vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen
adatokat dolgoz fel), valamint egyéb olyan szervezetekre terjed ki, amelyek fő tevékenysége
az egyének szisztematikus, nagymértékű megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok
különleges kategóriáit nagy számban kezelik, így a szervezet adatvédelmi tisztviselőt nem
alkalmaz.

A szabályzat hatálya
Jelen szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet mindenkori
tisztségviselőire és alkalmazottjaira, továbbá azadatvédelmi tisztviselőjére, ha a jövőben
alkalmazásra kerül olyan.

Kelt: Budapesten, 2023. július 01.

…………………………………………….
a szervezet vezetője

A szabályzat célja
E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet
egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő
kezelését.
A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok
kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács
(EU) 2016/679 rendeletében – a 2021.03.04-i helyesbítés szerint – foglaltaknak.
A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a
szervezet és esetleges alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai
kezelését jogszerűen végezni.

Lényeges fogalmak, meghatározások:
– a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi
Rendelete
– adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy
bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit
önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az
uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő
kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is
meghatározhatja;
– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem
automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a
gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás,
lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon
történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás,
törlés, illetve megsemmisítés;
– adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség
vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett)
vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen
vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám,
helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai,
genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy
vagy több tényező alapján azonosítható;
– harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy
bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az
adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást
kaptak;
– az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő
tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat
vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy
beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
– az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük
korlátozása céljából;
– álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek
következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható
meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve
hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési
intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes
személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
– nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált,
decentralizált vagy funkcionális, vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya,
amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
– adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy
más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését,
elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan
hozzáférést eredményezi;

Az adatkezelés irányelvei:
A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára
átlátható módon kell végezni.
A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.
A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges
mértékű lehet.
A személyes adatoknak, pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes
adatokat haladéktalanul törölni kell.
A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek azonosítását
csak szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő
tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából, tudományos és
történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történik.

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy
szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő
biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével,
megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.
Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre
vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.
A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és
büntetőjogi felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az
alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy
időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős
munkatársnál kezdeményezni.

Személyes adatok kezelése:
Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek,
alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal,
például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal
összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának
létrehozására és az adott személy azonosítására.
Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő
cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – vagy szóbeli nyilatkozattal
önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok
kezeléséhez.
Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes
honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt
négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.
Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások
igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan
nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy
hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.
Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó
olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi
vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:
– egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;

– a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében
hozzá rendelt szám, jel vagy adat;
– valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a
biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;
– az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével,
klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos
információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb
egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.
A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel
összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett
biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a
dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből
nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más
elem vizsgálatának – az eredménye.
A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek
tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az
ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a
gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely
marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.
A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű
biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a
személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való
jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.
A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg
kell tenni.

Az adatkezelés jogszerűsége:
A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
 az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból
történő kezeléséhez;
 az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik
fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések
megtételéhez szükséges;
 az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

 az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú
érdekeinek védelme miatt szükséges;
 az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
 az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez
szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan
érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik
szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy
szerződéskötési szándék keretében van szükség.
Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül
sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány
gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában
foglalt jogalappal kell rendelkeznie.
Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent
említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes személy
létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor,
ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.
A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett
létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius
okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius
vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van
szükség.
Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy
valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az ilyen jogos
érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az
érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő
ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az
érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú
kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.
A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell
vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és
azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet
sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az
érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai
vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek, elektronikus
hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai
szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és
informatikai biztonság garantálásához feltétlenül szükséges és arányos.
A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak
akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival,
amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a
jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.
A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek
alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében
történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

Az érintett személy hozzájárulása, feltételek
 Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell
lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez
hozzájárult.
 Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely
más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől
egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.
 Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás
visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés
jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A
hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint
annak megadását.
 Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb
mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés
teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan
személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a
szerződés teljesítéséhez.
 Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a
gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a
gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha
a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve
engedélyezte.

A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti
meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes
személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok
és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó
személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett
személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.
A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre,
illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére
kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.

Azonosítást nem igénylő adatkezelés
Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem
teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem köteles
kiegészítő információkat megőrizni.
Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az
érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.

Az érintett személy tájékoztatása, jogai
A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon
az adatkezelés tényéről és céljairól.
Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy
köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen
következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet
egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen
érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon.
Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés
időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem
más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell
rendelkezésre bocsátani.
Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra,
hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és
ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra,
hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges,
azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik,
Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne
kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az
adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára
biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes
adatok e célból történő kezelése ellen.

A személyes adatok felülvizsgálata
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra
korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.
A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: max. 5 év, de
ezen belül szükség szerint.

Az adatkezelő feladatai
Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat
alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.
Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre,
valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos
jogszabályoknak megfelelnek.
Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak,
valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a
figyelembevételével kell meghozni.
Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes
személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat
figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre. E szabályzat
alapján az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján
végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a
felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé
tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok
A tájékoztatás kéréshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a
szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott
elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A helyesbítéshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának
módosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és a
megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A törléshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére
ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre
tájékoztatást kell küldeni.
A zároláshoz, korlátozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A zárolás
addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A kérelemre ezt
haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre
tájékoztatást kell küldeni.
A tiltakozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen.
A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon
belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a
döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. 
Telefon: +36 (1) 391-1400 
Fax: +36 (1) 391-1410 
E-mail: dpo@naih.hu 
URL https://naih.hu

A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében
– Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a
jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai
felkészítése és a szabályzat megismerése.

– Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés
koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell
biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást. 
– Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy –
ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, – kétség esetén az adatkezelőnek
kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult.
– Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen
érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni és
megjeleníteni.
– Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon
az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt
kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak megszűnéséig
megilleti az érintettet.
– Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:
 a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
 a személyes adatok helyesbítése;
 a személyes adatok törlése;
 a személyes adatok kezelésének korlátozása;
 a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;

– Az adathordozhatósághoz való jog.Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de
legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az
érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek
számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási
kötelezettség biztosítható egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetésével,
amelyen keresztül az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a szükséges
információhoz.
– Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az
információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait
késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az
adatkezelés alapját képező hozzájárulást.
–  Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az
érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán
alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési
művelethez az érintett hozzájárult.
– Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az
adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok
kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem
töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan
mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló
adta meg, illetve engedélyezte.
– A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési
kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi
incidens a tudomására jutott, –  meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak,
kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a
természetes személy jogait tekintve.
– Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően
adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni,
hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.
Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően
magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelőnek
konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.
– Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak
magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek
rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé,
adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az
adatbiztonság megerősítését célozza.

Adatbiztonság
Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,
megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a
véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó
hozzáférhetetlenné válás ellen.
A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő
technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok közvetlenül ne
legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.
Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika
mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani,
amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan
nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Adatvédelmi tisztviselő
Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:
 az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik,
kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
 az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket
foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az
érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik
szükségessé;

 az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok büntetőjogi
felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó
adatok nagy számban történő kezelésére vonatkoznak.
Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelezővé válik, akkor arra az alábbi
szabályok vonatkoznak:
Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és
gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való alkalmasság
alapján kell kijelölni.
Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is lehet, de
szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.
Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi tisztviselő
nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása
Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok
védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. Biztosítani
kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükséges
források rendelkezésre álljanak.
Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől nem
fogadhat el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai
ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval sem sújthatja. Az adatvédelmi
tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik
felelősséggel.
Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó
valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.
Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség vagy
az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban
összeférhetetlenség ne álljon fenn.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai
 Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az
adatkezelést végző alkalmazottak részére;

 ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével
kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést;
 kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint
nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;
 együttműködik a felügyeleti hatósággal.
Adatvédelmi incidens
Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más
módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését,
megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést
eredményezi.

Az adatvédelmi incidens 

Megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy
nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik
feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a
személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.
Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell
jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével
összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár kockázattal
a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens
valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára
nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.

Ügyviteli és nyilvántartás célú adatkezelés
A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból
személyes adatokat is kezelhet.
Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és
határozott hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás – amely kiterjed az adatkezelés
céljára, jogalapjára és időtartamára valamint az érintett személy jogaira – után az érintettet
figyelmeztetni kell az adatkezelés önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást
írásban rögzíteni kell.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:
– a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi
kötelezettségen alapul;
– a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése kapcsolattartási,
elszámolási és nyilvántartási célból;

– a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és vállalkozások
kapcsolattartói adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és azonosítási
adatai is lehetnek;
A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről pedig
az érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például munkaszerződés
céljából vagy weboldalon partnerként regisztrált, stb.)
A szervezethez írásos formában eljuttatott – személyes adatokat is tartalmazó –
dokumentumok (például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.) esetében
az érintett személy hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után – további
felhasználásra vonatkozó hozzájárulás hiányában – az iratokat meg kell semmisíteni. A
megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és
a nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat
selejtezéséig tart.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést – annak biztosítása érdekében, hogy
a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, – évente felül kell
vizsgálni, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a
jogszabályoknak való megfelelést.

Egyéb célból történő adatkezelés
Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem
szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új
adatkezelési célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.

Jogorvoslati lehetőségek
Az adatvédelmi tisztviselőhöz való fordulás joga
Az érintetett sérelme esetén jogosult az adatkezelő adatvédelmi tisztviselőjének a segítségét
kérni a jogérvényesítéséhez. Az adatvédelmi tisztviselő segíti az érintett jogának gyakorlását,
kivizsgálja az érintett panaszát és kezdeményezi az adatkezelőnél a panasz orvoslásához
szükséges intézkedések megtételét.

Felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog
Felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban:
NAIH illetve Hatóság), címe: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., levelezési címe 1363
Budapest, Pf. 9.

A bírósági jogorvoslathoz való jog
Amennyiben a Hatóság nem hoz döntést a panasszal kapcsolatban, vagy 3 hónapon belül nem
ad azzal kapcsolatban tájékoztatást, úgy az érintettnek lehetősége van bírósághoz fordulni.
Adatkezelővel/adatfeldolgozóval szembeni bírósági jogorvoslathoz való jog
A hatósági eljárástól és más eljárásoktól függetlenül bírósághoz fordulhat az érintett az
adatkezelő és az adatfeldolgozó ellen az adatkezelő/- feldolgozó tevékenysége helye szerinti
bíróság előtt. A pert az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam szerinti bíróságon is meg
lehet indítani.

A szabályzathoz tartozó egyéb dokumentumok:
Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a
dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló írásbeli
nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési
tájékoztatót írják le.

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok
– Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016.
április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében
történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról.
– A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény.
– A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.
– 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.
– 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.

Budapest, 2018. július 01.

………………………………………….

Kónya Imola Melinda

a szervezet ügyvezetője